Megismételhetetlen darab. Kettő készült belőle, egy gyerekszoba két lakója számára, szekrényekkel együtt. Egyszerű dió-kőris kombinációnak indult. A kerti diófa, amit először venni tudtam hozzá, kevésnek és rövidnek bizonyult – de mesebelien szépnek. Fekete dióval egészült ki, a két hosszú oldalhoz.
Merészen egyszerű a forma. A rövid lábak felületét a látványosan ékelt világos kőris csapvégek törik át. Ez ismerős lehet, több bútoromon megjelenő megoldás. Ami miatt igazán különleges lett ez a két ágy (és a hozzájuk tartozó szekrények), az a diófánál is egyedülálló barokkos szín- és rajzolatgazdagság.
A képek kattintással nagyíthatók.

Dió és kőris
1.

1. Ki ne aludna szívesen egy ilyen ágyon? Egyszerű, de játékos a forma, a természetes fa felületek dominálnak. A dió alkatrészek harsány színe nélkül más lenne a bútor, de azt hiszem, az is szerethető volna.

Diófa bútor
2.

2. Ahogy az építőkockákat rakjuk, úgy helyeztem egymásra a bútor alkotóelemeit. A diófa kapu belsejébe rajzos kőris felületek kerültek. 

Natúr fa ágy
3.

3. “Csupaszon” is érdekes darab.

Gyerekágy
4.

4. Lent a hazai dió (juglans regia), felette a fekete dió (juglans nigra).

Leesésgátló
5.

5.  A gyerekágy fontos része a leesést megakadályozó korlát.
A képre kattintva a nagyobb felbontásban látszik, hogy az ágyneműtartó fiókok előlapjának a rajzolata folytatódik a középső válaszvonal két oldalán. Hasonlóképpen a két fogólap a fiókokon azonos, szimmetrikus rajzolatú darab.

Ágyneműtartó fiók
6.

6. Az említett részlet közelebbről.

Fahiba foltozás
7.

7. A fekete dió annyira értékes anyag, hogy nem célszerű egy kisebb fahiba miatt egész csíkokat kiejteni belőle. A színe és az erezete annyira egyedülálló, hogy az ilyen szépségtapaszok is jól állnak neki. 

Műhely fotó
8.

8. Már olajozás előtt látszott, hogy ez a diófa rendkívüli rajzolattal bír.A lábakat árnyalat és mintázat szerint párosítottam.