Egyszerű, letisztult vonalú, de csöppet sem unalmas fa asztal. Modern forma, hagyományos, szilárd szerkezet.
Egy szép asztal – családtag. Főleg, ha tökéletesen megfelel a funkciójának.
Szeretem a klasszikus „négy oszlop, egy lap” asztalokat. A megszokott forma és szerkezet mellett szép feladat úgy kialakítani a részleteket, úgy válogatni az anyagot, hogy a kész tárgy kitűnjön a sok (látszólag) ugyanolyan közül. Ennél a bútornál el akartam szakadni ettől. Könnyebb hatású, formájában a gyerekkoromban uralkodó (ha tetszik: retro) stílusra visszautaló darabot szerettem volna.Ezen túl megtartottam a nekem tetsző hagyományos csapozásokat, a faszeges erősítést, a klasszikus ékelt szerkezetet fekete dió betéttel színesítve.
2. Nem hivalkodó, nyugodt, forma. Jólesik ránézni.
4. A vendéglapok az asztal belsejéből kifordulva kerülnek a helyükre.
5. Az egész mellett a finom részletek is figyelmet érdemelnek. Ahol lehet, látni engedem a szerkezetet. Főleg, ahol ilyen szép ékelt, kézzel vésett csapok vannak…
MÉRETEK Ahogy a legtöbb bútoromnál, az asztaloknál sincsenek szabott, megváltoztathatatlan paraméterek. Az asztalok magasságánál a kiindulás a megszokott 75 cm. Az asztallap kiterjedését elsősorban a funkció határozza meg, de természetesen számít a rendelkezésre álló hely, és persze a faanyag adta lehetőségek és az arányok is. Ha a hely nem korlátozott, egy étkezőasztalnál mindig abból érdemes kiindulni, hány embert szeretnénk leültetni körülötte.
– A-
– B –
– C –
– D –
A képgalériában: négy terv volt a bútorhoz. Végül a már meglévő székekhez leginkább illeszkedő egyenes lábú változat készült el.