Juhar polc _ wip

POLCWERK – főoldal

2019.05.02.
Az alkatrészek nyers méretének a felrajzolása a nyers („szőrös”) pallóra, majd darabolás, és kivágás szalagfűrészen. Már látszik az anyag szép, homogén világos színe. Lefotóztam néhány, a juharra jellemző elszíneződést. Ezek java része sajnos nem kerülhet bele a bútorba, őszinte bánatomra 🙂
Kattintásra a képek nagyobb méretben jelennek meg, nyílbillentyűkkel lehet lapozni köztük.

2019.05.02. délután
Egy csík, amit levágtam egy alkatrész széléről. Ez a zöldes elszíneződés is jellemző a hegyi juharra. Itt húrmetszeten. 

Juhar elszíneződés

19.05.02.
Száradás közben az anyagok vége gyakran bereped. Ez nem hiba, természetes velejárója mind a természetes, mind a mesterséges szárításnak. Ahogy a fotón látható, a repedt rész nem kerül bele egyik alkatrészben sem.

 A kevés fekete dió alkatrészhez való fa. (A talp sötét berakása, és az ékelés anyaga.)

Juhar és dió egymás mellett a gyalugépen. Nyersen, kezelés nélkül is erős a kontraszt.

2019.05.02.
Ezért jó, ha a lényeges alkatrészekből eggyel több készül. Ez egy vízszintes, csapos létra-elem lett volna. Kívülről azt lehetett látni, hogy van rajta egy rovarrágás. Ez az anyag eléggé el lesz vékonyítva, közel 2 cm-t levágok róla. Úgy tűnt, a lyuk eltűnik. Ez látható az első két képen.A harmadikon pedig a meglepetés.
A rovar készítette lyukon keresztül a fába behatolnak a korhadást okozó gombafonalak. A még élő fa védekezik, a sejtüregeket eltömi. Ennek a nyoma a barnás-zöldes elszíneződés.

Juharfa forgács

juhar

05.04. Közelről nézve a juharfa gyalult forgácsa maga is érdekes struktúra. (Érdemes a képre kattintani.)

Gyaluforgács

juhar és dió

05.04. A talp betét-vonalához használt fekete dió forgácsa a juhar között.

05.14.-ig
Leginkább a polcokról szóltak az elmúlt napok, és kisebb részben mindenféle alkatrész szélességének a nyers fűrészeléséről, illetve az egyengető gyalulásról, amivel az egyes bútorelemek egy lapját és a mellette levő élt egyenesre, síkra, és egymáshoz képest derékszögűre gyalulom.Képek lefelé:

Két lapon simára gyalult anyagok, 4-4,5 cm vastagok.Ezekből lesznek a polclapok.

Balra: tolófa, fűrész, juharfa. Jobbra: az elvágott anyagokat az eredeti, pallón belüli helyzetüknek megfelelő sorrendben teszem le, majd összejelölöm.
A képek kattintásra felugranak nagyobb méretben.

A 21 polclap 126 keskenyebb lécből lesz összeragasztva. Az eredetileg egy anyagból kivágott lécek (lamellák) a lapokban is egymás mellé kerülnek majd, leporellószerűen kiforgatva. Így lesz egységes a felületeken a rajzolat.

Polc lamellák összerajzolva, ragasztás előtt

Külön mesét érdemelne egyszer a juharfa szeszélyes viselkedése. Miután elfűrészelem, mindig várni kell egy-két napot, mielőtt egyenesre gyalulom: hagyni kell neki időt, hogy kimozogja magát. De néha így is okoz meglepetést.
Ez az anyag már a fűrészelés közben elkezdte a tekergést. Egyenesen, vezetővonalzó mellett fűrészeltem, de mire végigtoltam a gép asztalán, ez a két – eredetileg párhuzamos – anyag így illeszkedett egymáshoz.
Látható, a végük illeszkedik, középen 5 mm-es rés van köztük.

A ragasztó présbe egyszerre két lapot teszek egymás fölé/mellé.

A juharfa nem véletlenül népszerű a fafaragók és az esztergályosok között. Közepesen kemény, és nagyon-nagyon homogén szerkezetű. Az anyagon belüli kötések erősek. Ezt a gépi gyalulásnál a forgácsokat látva is meg lehet figyelni. A juhar forgácsai egyedülálló módon egyben maradnak, akár 5-10 cm széles összegöndörödött darabok keletkeznek. Ezek akár el is tömhetik a forgácselszívó csövét.
A képen juhar és cseresznye forgács darabkák vannak egymás mellett. Jól látható, mennyire másképp viselkedik a két anyag

A talp három rétegét két lépésben ragasztom össze. Először az alsó (kis túlmérettel) és a középső kerül egymás mellé. Hogy a ragasztás összepréselése közben ne csússzanak el egymáson, 6 mm-es pozícionáló lyukakba tett fatiplikkel rögzítem őket.

Ragasztás 1.

Ragasztás 2.

A kész ragasztás, egy tisztító gyalulás után.

Az alsó és a középső réteget, miután összeragasztottam, meggyalulom. Még mindig nem a majdani kész méretre, az alsó réteg kb 1 milliméterrel vastagabb. A középső, dió réteget önmagában nem is tudnám ilyen vékonyra gyalulni, kell, hogy legyen mellé ragasztva egy vastagabb anyag, ami megtartja. A képen az alsó és a középső réteg össze van ragasztva (a, k), a felsőt csak szárazon illesztettem melléjük.

Az utolsó ragasztási fázis a talpnál.

Most van készen a talp anyaga, a keresztmetszet mérete pontos, többszörös hosszban.

Ugyanaz máshonnan nézve. Mellette egy korábbi polc talpa. Az pontosan a negatívja a mostaninak: fekete dió kubus, világos juhar csíkkal.

Gyalulás. A képre, vagy IDE kattintva talán bejön ugyanez videón.
05.22.

gtag('config', 'G-JF3G924CPW');